A dinnyés gumicukor segít. Elmondom, hogyan.
A nemzeti trikolor ne tévesszen meg senkit. Nem a görögdinnyés gumicukorral fogják betemetni a jobb- és baloldal között húzódó árkokat. Ha valamiben segít, az nem politikai indíttatású.
A dinnyés gumicukor segít. Elmondom, hogyan.
A nemzeti trikolor ne tévesszen meg senkit. Nem a görögdinnyés gumicukorral fogják betemetni a jobb- és baloldal között húzódó árkokat. Ha valamiben segít, az nem politikai indíttatású.
A mohón feltépett zacskó oldalán dől ki a műanyag szag. Illatnak nem nevezném. Valahol félúton van a citromos fertőtlenítő és egy kiszenvedett szőnyegpadló aromatikája között. Határozottan van benne valami porosság, aminek ízben lisztesség a megfelelője.
Utoljára Proust érezhetett ilyet, amikor beleharapott a madeleine süteményébe. Nekem még bele sem kellett harapnom, elég volt beleszagolnom a zacskóba, és a tömény pipadohányillat visszarepített az időben, a kádárizmus dohányboltjainak ikonikus feelingjébe.
Hogy lehet egy gumicukornak a cherrys Borkum Riff pipadohányra hajazó illata? A kémia, úgy tűnik, csodákra képes a Haribo vegykonyhájában.
Bár gumiságuk teljes tudatában úgy fénylenek, mintha a minőséget képviselnék, a jótékony viaszréteg nem képes eltakarni az igazságot. Már a csomagolása olyan fantáziátlan, hogy függőként is hónapokig kellene nélkülözni ahhoz, hogy levegyük a polcról.
Leküzdve a márka iránti (Penny) előítéletet mégis elérkezik a pillanat, amikor szembe kell néznünk ezekkel a kis férgekkel. Würmchen ugyanis egyenlő féreg, giliszta. De senkit se tévesszen meg a germanofil elnevezés, maga a termék Lengyelországban készült, minden licencek fellegvárában.
Kibontás után citromos vécétisztító illata csapja meg az orrunkat, ami furcsamód az ízben is tartja magát, jóllehet citromos vécétisztítót még nem kóstoltunk. Maradjunk abban, hogy ízében és állagában is az ipari jelleg dominál, mintha nem is élelmiszerre, hanem mondjuk fröccsöntésre szakosodott üzemben gyártották volna.
Struktúrája minden rugalmassága ellenére merev, radírszerű, rágódunk rajta, és csak zsugorodik, mintha elemeire bomlana, de egységes állagot nem képez a szájban. Hát, nem lennénk ezeknek a kis gumigilisztáknak a helyében.
3/10
Citromos kóla cukorszórással, már bontás előtt sokat vártunk tőle, és nem is okozott csalódást, bár a tűzijáték azért elmaradt. A klasszikus kólás Haribóhoz képest ez kevésbé ostoba ízű, és hangsúlyosan sokat dob rajta a leheletnyi citrom. Minden valamirevaló gumicukros tudja ugyanis, hogy a savanyú fajták mindig hatalmas előnnyel indulnak. Állaga jellegtelen, se nem rágós, se nem ragadós, és egy kicsit mégis mindkettő. Nem kell fél óráig a fogból piszkálni, és mire megijednénk, hogy tapad, már le is olvadt a zománcról.
A borítás leszopogatásával a ragadósság kidomborodik, de szerencsére a savanyú vonal megmarad, és kicsit dominánsabb is, mint a kóla íze. Nem eteti magát vég nélkül, de határozottan a jobbik fajtából való.
10/6
Utolsó kommentek